Oldalak

A karácsonyfa története

A karácsonyfa története
Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak.
   A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.
   A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak, és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát, és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
   Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourgi polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.
   Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás.
   Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van, ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza.
   A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdíszekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.

forrás:http://www.dunaujvaros.com/tallozo/karacsonyi/011201_karfa.htm







Hogyan ünneplik a karácsonyt a világban? 






Angol karácsony


Angliában már december elején feldiszitik a karácsonyfákat az otthonokban.,
A házak elötti fákra szines égőket tesznek, ünnepi hangulat az utcákon,az áruházakban, a házakban.
A piros és a zöld hagyományos karácsonyi színek, a britek előszeretettel használják.
Piros-zöld papírgirlanddal,masnival díszítik az ablakot és a bejárati ajtót.

A piros és a zöld szín az örökzöldeknél is visszaköszön. Kedvelt a magyal, de örökzölddel a csipkebogyó is karácsonyi. szivesen használnak hozzá piros-fehér kockás szalagot.
Szaloncukrot, édességeket nem tesznek a fára.

 
A gyerekek jó korán levelet írnak a Santa Clausnak,amit bedobnak a kandallóba,
hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön és
karácsonykor elhozza a kért ajándékokat.

A gyerekek miután megírták a kívánságlistájukat a felnőttekkel közösen,
kirakják az óriási „zoknikat” a kandallóra. A kéményen keresztül pottyan be a Mikulás, ahogy az angolok nevezik a Father Christmas.
Ezen kívül a gyerekek egy pohár Whiskiyt és húsos pitét, süteményt is készítenek ki a télapónak,
répát
és egy tál vizet pedig a rénszarvasoknak.

 
December 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás napja reggel bontják ki a csomagokat,

ilyenkor jön össze a család is, és ekkor eszik a hagyományos karácsonyi ebédet, a Christmas dinner-t.
A karácsonyi ebéd sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból sült krumplival, kelbimbóval,
Christmas pudingból, aprósüteményből áll.
A pudingot brandyvel flambírozva tálalják.
Az ebéd elképzelhetetlen gesztenyével töltött pulyka, zöldségköret, krumplipüré nélkül.
Hozzá jófajta fehérbort isznak. Az ebéd fénypontja az ízletes, fűszeres karácsonyi puding.
Alapja aszalt szilva, mazsola, füge, citrom- és narancslé, Brendy, sokféle szárított gyümölcs fűszerek és egyéb finomságok.
A házilag készített karácsonyi édességbe szerencse pénzt – sokszögletű hosszúpennyst – rejtetek. Akinek a tányérjára a pénzes szelet jut, a közhit szerint szerencsés esztendőre számíthat.
Elizabeth_II. Királynő Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít.

Anglia divatot is teremtett:
itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Nálunk is egyre divatosabb ez a kedves szokás.

Azt tartja ugyanis a legenda, hogy akik a fagyöngy alatt megcsókolják egymást,
előbb-utóbb egy pár lesznek.

Merry Chrismas !Szeretetteljes, boldog ünnepeket kivánok
forrás:  www.kedvenc.abbcenter.com/?id=95673&cim=1






USA
A fagyöngykoszorú alatt váltott csók szerencsét hoz a szerelemben
Az amerikaiak rögtön a Hálaadás ünnepe (Thanksgiving) után megvásárolják karácsonyfájukat, amit haladéktalanul fel is díszítenek. Házaikat és kertjeiket is gazdagon ékesítik karácsonyi dekorációval. A legkedvesebb karácsonyi édesség a „Candy canes”, a cukorrúd. (leginkább a mi selyemcukrunkra hasonlít, hosszúra kihúzott, megtekert, színes, általában piros-fehér cukorrúd, amit sétabot formájúra hajlítanak, és az élvezeteken túl a karácsonyi csomagok egyik díszítőeleme.) Az ajtókeretekre fagyöngyágakat lógatnak, és akit alatta megcsókolnak, annak szerencséje lesz a szerelemben. Amerikában Santa Claus hozza az ajándékokat december 25-ére virradó éjszaka, aki a kéményen keresztül érkezik. A gyerekek kekszet és tejet készítenek este Santa Claus és rénszarvasa, a piros orrú Rudolf részére. Reggel aztán jön a nagy csomagbontás, zajlik az ajándékozás. Tekintve, hogy az ajándékbontásra mindjárt ébredés után kerül sor, és mindenki türelmetlen, általában pizsamában, hálóruhában örülnek.



Ausztrália
Karácsony napján a strandon piknikeznek
Talán Ausztráliában ünneplik a legkülönösebb módon a világon a karácsonyt, hiszen arrafelé akkor tombol a nyár. Az utcákat, és az áruházakat mégis ünnepi díszbe öltöztetik, és mindenhonnan karácsonyi dalok hallatszanak. A német bevándorlóknak köszönhetően a karácsonyfát ezen a földrészen is megkedvelték. Igaz, többnyire nem valódi a fenyő, és még a hó is mű, amit a fára fújnak. Szenteste százezrek zarándokolnak ki a szabadba, akik tehetik, az óceán partjára. Sokan gyűlnek össze, hogy együtt hallgassák a szimfonikus zenekarok és kórusok karácsonyi műsorát. Az ünnep első napján hatalmas piknikezés folyik a strandokon. Itt egy felfújható karácsonyfa is elég az ünnepi hangulathoz.


Olaszország
Az egész család együtt eszi a „panetone”-t (Alessandra Espa, Szardínia)
A karácsonyfaállítás szokása inkább Észak-Olaszországban dívik, Szardínián például már nem. Az olasz karácsony fontos jelképe a betlehemi jászol, a „presepio”. Assisi Szent Ferenc emlékét idézi, mivel először ő jelenítette meg figurákkal a karácsony történetét. 24-én napközben böjtöt tartanak, este halat esznek lencsével, ez utóbbi szerencsét hoz. Ekkor eszik a közös családi panetone-t is. Éjfélkor a kis Jézust (il bambinello Gesu) ünneplik. Január 6-án érkezik Befana, a jóindulatú boszorkány, akit a gyerekek dióval és keksszel várnak, amiért cserébe ő megtölti édességgel a kikészített harisnyákat.



Franciaország: A franciáknál, akárcsak nálunk, a szenteste családi ünnep, viszont náluk az éjféli mise társadalmi eseménynek számít, s amíg mindenki távol van és üres a ház, addig a Karácsonyapó a megtisztított, kikészített cipőkbe belecsempészi az ajándékokat. Nekik is van jellegzetes édességük, éppúgy, mint az angoloknak, s ez nem más, mint egy fahasábot ábrázoló, behűtött csokitorta, a fatörzs. A díszkivilágítás egyébként szintén hozzátartozik a karácsonyi Franciaország képéhez: Párizsban például több mint 400 ezer lámpa fokozza az ünnep látványosságát. Nemcsak az áruházak előtti fák, de az utcai fasorok is aranyszínű villanyfüzérektől csillognak.



Svédországban Jultomten, vagyis egy manó hozza a karácsonyfa alá tett ajándékokat. A szomszédos Finnországban – ahol az igazi Télapó lakik – a Télapó egyenesen bekopog a házakba, s a belépve hangosan megkérdezi: „Lakik itt jó gyerek?” Természetesen mindenhol csupa-csupa jó gyerek lakik, akiknek most már átadhatja az ajándékokat. Finnországban a Télapót Joulu Pukkinak hívják, Rovaniemi városában él, és saját irodájában válogatja szét a világ minden tájáról érkező leveleket, amelyekkel a gyerekek árasztják el.


Írországban már december 13-án kezdik az ünneplést, ezt nevezik Little Christmasnak, azaz Kiskarácsonynak, majd 25-én gyertyákat állítanak az ablakokba, feldíszítik a karácsonyfát, whiskyt készítenek a Télapónak, a rénszarvasainak pedig répát. Majd kibontják az ajándékokat, és úgy 2-3 óra körül ülnek asztalhoz, hogy elfogyasszák az ünnepi ebédet.


HollandiaAdvent, advent kis fény világlik… (Mersina Spielbaum, Lochem)
Az advent, azaz az ünnepvárás Hollandiában majdnem mindenhol ismeretlen fogalom. A hagyományos ünnep a Sinterklaas, Mikulás ünnepe. Ő a tengerészek védőszentje és szolgájával, fekete Péterrel (Zwarte Piet) hajóval érkezik „Spanyolországból”, majd december 5-én este fehér-szürke lovon körbejárva ajándékokat osztogat. Másnap díszítik a hollandok a karácsonyfákat, hasonlóan, mint Németországban, egyedi dekorációval. A gyertyafény, fenyőillat és a forralt bor itt is elengedhetetlen kelléke az ünnepnapoknak. Az itteni mézeskalács neve „taai-taai”, míg a „pepernootiges” borsos sütemény. Leveles tésztából és marcipánból készül a „letterbanket”, betű-sütemény, amit általában mindenki kap a terítéke mellé.


Görögország
Az ajándékot szent Vasziliosz hozza, de csak SzilveszterkorKarácsonyfa helyett aprócska hajókat díszítenek fel a görögök. Ezzel a szokással az antik Athén, és a tengeri nagyhatalom hagyománya köszön vissza. December 24-én reggel gyerekek járnak házról házra a „Kalanda” című éneket dalolva, amely áldást kér a házra és lakóira. Aznap este mindenki igyekszik házon kívül ünnepelni, ezért a bárok, kávézók tele vannak. 25-én ünnepi lakomát ülnek, amelynek fő fogása a sült pulyka, vagy a sült malac. Ajándékot csak szilveszterkor hoz szent Vasziliosz. Éjfélkor eszik a „Vaszilopita”-t, amely élesztővel készül. A süteményben elrejtenek egy érmét: aki megkapja, szerencsés lesz.



Spanyolországban a karácsony hivatalosan a karácsonyi lottósorsolással kezdődik, és a kihúzott számokat élő adásban, énekelve ismertetik a nézőkkel. Spanyolországban a karácsony igen hasonló, mint nálunk. December 24-én karácsonyfát állítanak, valamelyik családtagnál gyűlik össze a család apraja-nagyja, elfogyasztják az ünnepi ebédet, és éjszaka misére mennek. Az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. A gyerekek azonban a karácsonynál is jobban várják január 6-át, amikor a háromkirályok (Los Reyes Magos) ajándékot hoznak nekik. Valami apróságot karácsonyra is kapnak, de az igazán nagy dolgokat a három király hozza. A gyerekek kiscsizmáikon kívül, amelyekbe az ajándékot várják, a királyoknak, a szolgáknak és a tevéknek egy kis harapnivalót készítenek a küszöbre viszonzásul. A háromkirályok érkezése a karácsony igazi csúcspontja, az utcákat feldíszítik, és a tömeg tolongva követi a három király díszes karavánját. Aki egy tagadhatatlan spanyol fiesztára vágyik, ne csak karácsonykor, hanem január elején „teleljen” Spanyolországban.


Mexikóban Piñata nélkül nincs karácsony
Karácsonyi fényekből nincs hiány, viszont a ropogós, havas karácsony Mexikóban ismeretlen. A 25-30 fokban a klasszikus karácsonyi hangulatot műfenyőfák és porcelán hóemberek szolgáltatják. Mivel az itt élő emberek nagyon vallásosak, ezért igen fontos ünnep számukra a karácsony. Nagy csinnadrattával mennek templomba, imádkoznak, gyertyát gyújtanak, és szentképek díszítik az utcákat, lakásokat. December 24-én összegyűlik az egész rokonság, betlehemeznek, de a betlehemi oltárokat már december közepén felállítják. A szokás szerint a karácsonyi összejövetelre mindenki visz ételt, amelyet közösen fogyasztanak el. A szenteste evéssel, játékkal és beszélgetéssel telik. Általában az egyik családtag beöltözik Télapónak, és ő osztja ki az ajándékokat. Éjfél körül előkerül a piñata, amely cukorkát és apróbb játékokat rejt. A gyerekek bekötött szemmel verik szét, és jutnak az ajándékhoz. A família hazamegy aludni, de másnap, december 25-én újra összejönnek, és megeszik az előző napi maradékot. Ez a recalentado, azaz „újramelegítés”.





Oroszországban december 31-én – ami nálunk a szilveszter – díszítik fel a fát, s az ajándékokat nem a kis Jézus, nem a Télapó, hanem a Fagyapó, más néven Gyed Maroz hozza.